Korábbi gondolatok de azért jelenleg is van aktualitása :
Időről időre “politikusaink” legyen szó Markó Béláról vagy Tőkés Lászlóról vagy említhetnék más ismert neveket is, akik úgymond minket képviselnek – bár szerintem ez elég erős kifejezés tekintve hogy a saját érdeküket képviselik meghatározás jobban fedi a valóságot, különböző fórumokon, konferenciákon megemlítik , beszélnek a Székelyföld autonómiáról, szükségességéről de konkrét megvalósíthatóságról soha nem beszélnek, így az évek során ezek kapcsán megfogalmazódott gondolatokat osztanám meg :
Ezen kívánt és hangoztatott autonómia tudomásom szerint Hargita, Kovásza és Maros megye egyes területeit ölelné magába és a helyi kormányzat teljes körű vagy megosztott döntéshozatali jogosítványokat kapna gazdasági, kulturális és politikai szinteken. –Itt szeretném feltenni azon kérdéseimet, fenntartásaimat, hogy azon túl, hogy kijelentették az autonómia szükségességét, született-e valaha egy megvalósíthatósági tanulmány –talán nem ez a helyes kifejezés, mégis fedi kérdésem lényegét vagyis azon túl hogy milyen földrajzi régiót foglal magába született-e konkrét elképzelés vagy terv hogy miként is nézne ki az egész, hogyan valósulna meg:
- kormányzati struktúra, management – itt most nem személyekre gondolok hisz úgyis lehet tudni, hogy kik lennének (jelenlegi szenátorok, képviselők, miniszterek, államtitkárok, stb. ...) ugyanazokat látnánk a döntéshozatalban csak most talán nagyobb jogokkal, így a képlet a politikát nagy távolságból szemlélő lakosok számára nem sokat változna hisz a fiatalok nagy része, vállalkozók többsége (kivétel a politikum közeli vállalkozások természetesen ) a középosztály csak passzív elszenvedői az adott politikai konjunktúrának, a felsoroltaknak direkt módon nincs hasznuk és közvetve is alig hogy adott esetben ki van éppen döntési pozícióban.
Gazdasági oldal: - bevételek+jövedelmek : adók és egyéb pénzforrások meghatározása - pl Hargita megye esetében 58 község + 9 város -ból származó jövedelmekről beszélhetünk : adók, ÁFÁ, stb... a nagy kérdés az hogy készült-e számítás hogy mekkora értékekről beszélhetünk, ezen túl mennyire lehet visszahozni azon nagy cégek adóit amelyek bár itt vannak mégis Bukarestben adóznak
- figyelembe véve a kormányzati struktúrát született-e költségvetés ?
- az átalakulás-átszervezés költségei az eddig bevetett szokás szerint a jövendőbeli autonóm régió polgárait terhelné meg melyet amúgy is megviselt a gazdasági válság, és itt nem kívánom részletezni hogy a folyamat alatt a helybeli kis és középvállalkozások helyzete is sokkal ingatóbbá válhat –a terület gazdasági kockázati tényezője megnövekedne és ez negatív gazdasági kihatást eredményzene az átszervezés alatt, és ez kihathat a jövedelmekre a piac pénzügyi potenciálját csökkentve.
Ezen kívánt és hangoztatott autonómia tudomásom szerint Hargita, Kovásza és Maros megye egyes területeit ölelné magába és a helyi kormányzat teljes körű vagy megosztott döntéshozatali jogosítványokat kapna gazdasági, kulturális és politikai szinteken. –Itt szeretném feltenni azon kérdéseimet, fenntartásaimat, hogy azon túl, hogy kijelentették az autonómia szükségességét, született-e valaha egy megvalósíthatósági tanulmány –talán nem ez a helyes kifejezés, mégis fedi kérdésem lényegét vagyis azon túl hogy milyen földrajzi régiót foglal magába született-e konkrét elképzelés vagy terv hogy miként is nézne ki az egész, hogyan valósulna meg:
- kormányzati struktúra, management – itt most nem személyekre gondolok hisz úgyis lehet tudni, hogy kik lennének (jelenlegi szenátorok, képviselők, miniszterek, államtitkárok, stb. ...) ugyanazokat látnánk a döntéshozatalban csak most talán nagyobb jogokkal, így a képlet a politikát nagy távolságból szemlélő lakosok számára nem sokat változna hisz a fiatalok nagy része, vállalkozók többsége (kivétel a politikum közeli vállalkozások természetesen ) a középosztály csak passzív elszenvedői az adott politikai konjunktúrának, a felsoroltaknak direkt módon nincs hasznuk és közvetve is alig hogy adott esetben ki van éppen döntési pozícióban.
Gazdasági oldal: - bevételek+jövedelmek : adók és egyéb pénzforrások meghatározása - pl Hargita megye esetében 58 község + 9 város -ból származó jövedelmekről beszélhetünk : adók, ÁFÁ, stb... a nagy kérdés az hogy készült-e számítás hogy mekkora értékekről beszélhetünk, ezen túl mennyire lehet visszahozni azon nagy cégek adóit amelyek bár itt vannak mégis Bukarestben adóznak
- figyelembe véve a kormányzati struktúrát született-e költségvetés ?
- az átalakulás-átszervezés költségei az eddig bevetett szokás szerint a jövendőbeli autonóm régió polgárait terhelné meg melyet amúgy is megviselt a gazdasági válság, és itt nem kívánom részletezni hogy a folyamat alatt a helybeli kis és középvállalkozások helyzete is sokkal ingatóbbá válhat –a terület gazdasági kockázati tényezője megnövekedne és ez negatív gazdasági kihatást eredményzene az átszervezés alatt, és ez kihathat a jövedelmekre a piac pénzügyi potenciálját csökkentve.
Az nem kérdés hogy kell-e, de az igen hogy megéri-e?
2 comments:
Kell-e? Igen. Megéri-e? Igen. Nem tudok számadatokkal szolgálni, de még ha arról is van szó, hogy milyen szarban üljek, akkor is megéri: inkább sajátomban, mint a Bukarest által készítettben. ;)
Pontosítanám hogy a kérdésem csak arra vonatkozik hogy "megéri-e" vagyis senki nem írta le realis adatokkal hogy adott esetben mivel járna a lakosság számára -ezt kifogásoltam/kifogásolom
Megjegyzés küldése