Hozzászólás Farkas András gondolataihoz

Vezetők vagy menedzserek – érdekes kérdést tárgyalt Farkas András a blogjában : http://penzcsinalok.transindex.ro/farkas/?p=326 melyre én is válaszolok , kérdezetlenül is

Bár én nem voltam felkérve válaszadásra, mégis mint blog olvasója az itt felvetett kérdés elgondolkodtatott majd válaszra késztetett, de én inkább a privát szféra szemszögéből szemléltem, elemeztem elsősorban, viszont a köz- és civil szféra perspektívája sem ismeretlen számomra így ezen álláspont is képviselődik valamelyest soraimban.

Szóval vezető vagy menedzser egyaránt szükséges egy entitás /és itt szándékosan használtam ezt a szót tekintve akár szervezetről akár vállalkozásról beszélünk egyaránt egy jól meghatározott cél érdekében jöttek létre, és tevékenységük ezt hivatott megvalósítani / hatékony mükődéséhez majd fejlődéséhez viszont egy kissebb rendszer esetén ez a két szerep összemosódhat és általában egy kézben is van, gazdasági szempontból ez így is van rendjén, egy jó vezető le is tudja menedzselni egy kissebb szervezet vagy vállalkozás kezdeti tevékenységeit, logikus következtetés hogy előrször volt/van egy vezető aki meghatározza, nevesíti a célokat, és el is indul ezen az úton legalább egy minimális menedzseri tudással, de amint az általa vezetett szervezet elér egy kritikus fejlődési szintet elengedhetetlenül javasolt, de inkább szükséges e két szerep különválasztása, amikor is a vezető által meghatározott célok részletkérdéseivel már egy másik személy egy menedzser kell, hogy foglalkozzon.

Viszont megemlítenék egy másik témát mely, mint olyan nagyon is lényeges eredményfelmutatás szempontjából éspedig a motiváció kérdését, mert ugyebár a vezető esetén adott a motiváció, nyilvánvaló az a belső mozgatórugó melynek alapján cselekedetei az adott cél felé vezetik, de amint a képlet kibővül egy menedzseri változóval a helyzet megváltozik mivel a menedzser cselekedeteit irányító motiváció már nem ugyanaz, de a cél úgymond igen, és mivel általában a vezető az aki az elismerésben/népszerűségben részesül egy köz- és civil szféra –béli szervezet esetén igen kényes kérdés lehet.

Hol a határ?

A cím kissé megtévesztő lehet hisz elsőre egy terület határa jut eszünkbe mégis jelen gondolatokat nem ezen választóvonal szülte hanem egy ember egy szervezet cselekvéseinek,tetteinek megértése vagy értelmezése, de térjek a tárgyra : egy hírportálon olvastam hogy Kovács Péter az RMDSZ főtitkára felszólalt az MSZP kongresszusán de ez önmagában nem is meglepő hiszen az MSZP-RMDSZ kapcsolata nem titkos és nem is új keletű , de ott arról beszélni hogy a 2004 december 5-i népszavazás, a határon túli magyarok felé nyitás, vagy könnyített honosítás na erre tollat kellett ragadnom.

Nem tudom eldönteni hogy ezen cselekedet az RMDSZ részéről melyet konkrétan Kovács Péter lépett meg Don Quijote féle szélmalomharc-e vagy megalázkodás valami alamizsna reményében, meggyőzni az MSZP-t hogy fogadjon el minket határon túli magyarokat testvéreinek, mikor az párt minimum 6 éven keresztül átnézett rajtunk, semmibe vett, hazudott rólunk, melyet hangsúlyozottan vállalt is a 2004 novemberi-decemberi kampányában hamis és torz képet festve a határon túli magyarokról, melynek eredményeképpen az anyaországi magyarok jó részének még most is legjobb esetben is csak ismerősen csengő szavak az Erdély, Felvidék, Kárpátalja, stb.

Egy ilyen “testvérnek” mesélni arról, hogy milyen komoly eredmény a könnyített honosítási törvény megszavazása, mikor az MSZP éveken keresztül nem csak hogy tudomást sem vett rólunk, hanem kifejezetten meg is tagadott - elültetve bennem azt a gondolat, hogy ez a párt nem is lehet “testvér” vagyis hogy nem is lehet magyar, milyen motivációval bír? Hiszen egyáltalán nem az ő érdemük, sőt ellenezték éveken keresztül. Egyáltalán hallotta ott valaki miről is beszélt Kovács Péter? Vagy érdekelte?

Nos, erre a határra vagyok kíváncsi, ez az igyekezet az RMDSZ részéről, hogy fenntartsa a kapcsolatot az MSZP-vel meddig megy el? Meddig tart? Hogy hol van, amikor azt mondom, hogy eddig és ne tovább. Az önbecsülés semmit se számít?

elkezdődött

Olvastam hogy jóváhagyta a kormány az észak-erdélyi autópálya építésére vonatkozó új szerződést, gondolom itt az A3-as autópálya folytatásáról van szó melyet a kormány még anno 2004-ben kezdett el építtetni és mely csekély 7 év alatt egy kb. 60 km-es szakasz megvalósításával állhatott az utazni vágyók rendelkezésére , de visszatérve a korábban említett hírre csak egyetlen gondolat ugrott be hogy elkezdődött a kampány.

évezredek óta az arany bűvöletében

Gyakorlatilag naponta találkozom valamelyik helyi médiában ( rádió vagy sajtó) azzal a reklámmal hogy milyen sok munkahelyet teremthet ha a verespataki bányát újra megnyitják ... és elgondolkoztam hogy ezt minek is kell reklámozni ? A lakosság fog dönteni erről ? Mikor döntött a nép egy ilyen ügyben ? Népszavazást írnak ki majd erre ? Hiszen ezt Bukarestben döntik el ... bár gondolom itt inkább csak a közvélemény-t próbáljak befolyásolni számukra kedvező irányban hogy a majdani esetleges megnyitás ténye ne keltsen a lakosság körében felháborodást (nem mintha ez számítana odafenn a parlamentben)

Az más kérdés hogy ez a bánya megnyitása kinek érni meg , mert az államnak biztos hogy nem hisz a profitot és valamelyest az ÁFÁ-t is majd egy offshore cégen keresztül úgyis kiviszik az országból, a bányászok majd éhbérért dolgoznak majd, mi marad itt ? A környezetszennyezés .

lehetséges ? igen ! hihetlen? igen

Egyszerűen felháborító hogy most 2011-ben mikor már több mint 4 éve az EU-ban vagyunk 125 euró utalásáért egy másik romániai bank folyószámlájára 25 euró-t kér a bank, hihetetlen hogy az érték 20%- át kell kifizetni egy belföldi utalásra !!! Nem tudom másképp nevezni mint LOPÁS.
Most amikor a határok lassan elmosódnak az EU-n belül még országok közötti utalások ellenértéke is töredék értékeket kellenének hogy jelentsenek megkönnyítve ezáltal az országok közötti kereskedelmet, DE NEM még országon belül is pofátlanul lopnak a bankok, és mindannyian jól tudjuk hogy ez a " szolgáltatás " csak a jéghegy csúcsa. Többet nem is írok mert a folytatás már csak "sípolás" lehetne a cenzúra miatt...

elgondolkodtató ?

Ma reggel a helyi rádióban egy hallgatóknak szoló verseny keretén belül tették fel azt a kérdést hogy : mely állam és kormányzási formában/struktúrában van a nép kezében a hatalom , melyre "természetesen" a helyes választ adták hogy a demokrácia ... és elgondolkodtam hogy van egyáltalán olyan ország a Földön ahol igazán a nép kezében van a hatalom ? ... mert sok országban a demokrácia a kormányzási struktúra de ott nem a nép dönt és határoz.
Winston Churchill szerint: "A demokrácia a kormányzat rossz formája, amely azonban még mindig jobb az összes többinél." - és akkor most Churchill szerint azért rossz mert a valóságban nem a nép kezében van a hatalom vagy pedig azért rossz mert ez a struktúra nem tud adni hatalmat a nép kezébe - más kérdés hogy tudna-e kezdeni valamit ha ez igazán így lenne.

Talán az segíthetne hogy minden ember csak egyszer tölthetne be vezető/döntő pozíciót ? Így akkor mindenki kötelező módon fel kellene nöjjön az EMBER szintjére.

reklám de kinek - ez már a jelen

A minap Ákos fiam egy gyermekmagazinját lapozva / zárójelben : 3-6 éves korosztálynak készült magazin/ egy fél A4 oldalnyi klimax elleni gyógyszer reklámmal szembesültem, és elgondolkoztam hol is van itt az összefüggés a magazin olvasói és a reklám által megcélozott potenciális piac között, mert ha meg egy új játékot vagy egy mesekönyvet vagy egyéb kisgyerek érdeklődési körét érintő reklám lenne akkor nem is kifogásolnám a reklám helyénvalóságát, de így most megfogalmazódott a szerintem logikus kérdés hogy kinek is szol ez a reklám, az anyukának akit elméletileg még nem érint még a klimax, vagy a nagymamának aki már túl van rajta ?

régebbi gondolatok -III

ez már egészen friss, de még mindig nem a jelen :



Anyanyelvhasználat
Érdekes ellentmondással találkoztam a tegnap egyik helyi kereskedelmi rádiót reklámját hallgatva ahol is a következőt hallottam "... ne csinálja a cost suplimentart..." mindezt különben magyar nyelven megszerkesztett reklámban bár ez így nem igaz az idézett szavak fényében, és elgondolkoztam hogy ezek szerint divat/menő/trendi román szavakat használni anyanyelvünk használata közben ( hányan használják közülünk a mindennapi nyelvhasználat során a "buletin", "pasaport", "punga" és még hosszasan sorolhatnám ezen szavakat ) miközben az RMDSZ azon van hogy magyar nyelven tanuljuk a történelmet, földrajzot, korábban meg hogy magyarul lehessen a hajtásira vizsgázni, vagy a állami szervek felé történő komunikáció szinten anyanyelven történjen - és akkor a helyi rádióban ilyet hallok, akkor miért harcolunk az anyanyelvhasználatért ha ez számunkra természetes, vagy ugymond ez poén a reklámban ??? Hát elég fura legalábbis nekem... Vagy miért van az hogy a helyi termelők a helyi piacra is román nyelven fogalmaznak a cimkéken , szerencsére azért kezdtek megjelenni kivételek is , miközben adott esetben Magyarországon forgalmazott termék már magyar nyelven jelent meg, tehát őket megtisztelik azzal hogy anyanyelvükön szollítják meg, minket meg nem.

régebbi gondolatok -II

ez már egy frissebb téma :

Meglepetéssel vettem tudomásul hogy az EMNT párttá kíván alakulni : " Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kész elmenni addig – mondta az MTI-nek Nagyváradon Tőkés László." - hiszen a 89- ben megalakult az RMDSZ az erdélyi magyarság képviseletét hivatott megoldani de az évek multával egyre komolyabb belső konfliktusok arra vezettek hogy megszülessen az MPP úgymond RMDSZ alternatívájaként mondván hogy már az RMDSZ nem képes betölteni nemzetpolitikai hitvallását de úgy néz ki hogy ezen alternatíva se váltotta be a hozzá füzött reményeket Tőkés László & Toró T. Tibor vonal szerint így most az alternatívára kellene egy alternatíva, az MPP mint tudjuk már a 2004-es választásokon már más színekben indultak de mint párt csak 2008-ban jelentek meg, és ime 2012-re már számítani lehet hogy 3 magyar párt programja mellett tehetjük le voksunkat - egy ez kicsi gyorsan ment vagyis ha az első alternatívára 14 évet kellett várni , a másodikra már csak 8-at akkor a magyar pártok ( melyek minden esetben alternatívaként jelennek meg es magyarság képviseletét kívánják betölteni ) exponenciális megjelenésre lehet majd számítani vagyis ugy 2014 -re max megjelenik az EMNT alternatívája -- kis cinikussággal mondhatom hogy lassan több magyar párt lessz mint román ha így haladunk - vagy még rosszabb minden magyar egy külön párt lessz saját képviseletében - jó ez már tulzás DE az is hogy lassan 3 párt kíván minket képviselni - az más kérdés hogy ezt mennyire is teszi meg.
Most már elmondhatjuk hogy 3 párt kívánja képviselni az erdélyi magyarságot és mindenki a maga igazát hirdeti , lassan már divatos szóhasználat szerint az alternatívát ajánlja.
Már az MPP megjelenése feltárta hogy az RMDSZ-en belül komolyabb problémák vannak és egy strukturabeli átszervezésre lenne szükség de mint láttuk ezt úgy oldották meg hogy kiléptek -ezzel véleményem szerint az igazi problémát nem oldották meg és többek között ez is vezethetett az EMNT jelenlegi szándékához , és hogy majd a 2012 -es választásokon véleményem szerint 3 rossz párt/szervezet közül választhatunk ahelyett hogy egy jó mellett elkötelezhetnénk magunkat egy igazi egységet alkotva mely egyben erőt is képviselhetne.

Tény hogy itt valami nem jó, hogy az RMDSZ, MPP és most már az EMNT belső és külső konfliktusai, érdekellentétei egy olyan szintű megosztást eredményeznek hogy lassan elenyészünk itt a közéleti palettán azáltal hogy egymás ellen harcolunk, egyre távolabb kerülve az erdélyi magyarság azonbéli szándékától hogy egy egységes érdembeli képviseletre támaszkodjuk.

Személyes érdekek, hatalomvágy vezetett ide és itt nem kivétel az RMDSZ vagy az MPP és most már az EMNT se, mely megakadályozta hogy az adott szervezet/párt megújuljon átszervezödjön, felfrissuljön, fejlődve az adott közéleti, gazdasági és kulturális konjunktúra szerint.

régebbi gondolatok -I

Korábbi gondolatok de azért jelenleg is van aktualitása :

Időről időre “politikusaink” legyen szó Markó Béláról vagy Tőkés Lászlóról vagy említhetnék más ismert neveket is, akik úgymond minket képviselnek – bár szerintem ez elég erős kifejezés tekintve hogy a saját érdeküket képviselik meghatározás jobban fedi a valóságot, különböző fórumokon, konferenciákon megemlítik , beszélnek a Székelyföld autonómiáról, szükségességéről de konkrét megvalósíthatóságról soha nem beszélnek, így az évek során ezek kapcsán megfogalmazódott gondolatokat osztanám meg :
Ezen kívánt és hangoztatott autonómia tudomásom szerint Hargita, Kovásza és Maros megye egyes területeit ölelné magába és a helyi kormányzat teljes körű vagy megosztott döntéshozatali jogosítványokat kapna gazdasági, kulturális és politikai szinteken. –Itt szeretném feltenni azon kérdéseimet, fenntartásaimat, hogy azon túl, hogy kijelentették az autonómia szükségességét, született-e valaha egy megvalósíthatósági tanulmány –talán nem ez a helyes kifejezés, mégis fedi kérdésem lényegét vagyis azon túl hogy milyen földrajzi régiót foglal magába született-e konkrét elképzelés vagy terv hogy miként is nézne ki az egész, hogyan valósulna meg:
- kormányzati struktúra, management – itt most nem személyekre gondolok hisz úgyis lehet tudni, hogy kik lennének (jelenlegi szenátorok, képviselők, miniszterek, államtitkárok, stb. ...) ugyanazokat látnánk a döntéshozatalban csak most talán nagyobb jogokkal, így a képlet a politikát nagy távolságból szemlélő lakosok számára nem sokat változna hisz a fiatalok nagy része, vállalkozók többsége (kivétel a politikum közeli vállalkozások természetesen ) a középosztály csak passzív elszenvedői az adott politikai konjunktúrának, a felsoroltaknak direkt módon nincs hasznuk és közvetve is alig hogy adott esetben ki van éppen döntési pozícióban.
Gazdasági oldal: - bevételek+jövedelmek : adók és egyéb pénzforrások meghatározása - pl Hargita megye esetében 58 község + 9 város -ból származó jövedelmekről beszélhetünk : adók, ÁFÁ, stb... a nagy kérdés az hogy készült-e számítás hogy mekkora értékekről beszélhetünk, ezen túl mennyire lehet visszahozni azon nagy cégek adóit amelyek bár itt vannak mégis Bukarestben adóznak
- figyelembe véve a kormányzati struktúrát született-e költségvetés ?
- az átalakulás-átszervezés költségei az eddig bevetett szokás szerint a jövendőbeli autonóm régió polgárait terhelné meg melyet amúgy is megviselt a gazdasági válság, és itt nem kívánom részletezni hogy a folyamat alatt a helybeli kis és középvállalkozások helyzete is sokkal ingatóbbá válhat –a terület gazdasági kockázati tényezője megnövekedne és ez negatív gazdasági kihatást eredményzene az átszervezés alatt, és ez kihathat a jövedelmekre a piac pénzügyi potenciálját csökkentve.

Az nem kérdés hogy kell-e, de az igen hogy megéri-e?